Ásó, kapa, nagyharang

Az elvált pesti nő összebútorozik az egyszerű, vidéki sráccal, beleszeret, aztán csúnyán átverik. Pénzt és energiát fektet a közös életbe, de hamar feltűnik neki, hogy a legény indokolatlanul illatosan jár reggelente a betongyárba.

Közel 40 évesen, két házasságggal a hátam mögött, már nem voltak illúzióim. Egy párkereső oldalon ismerkedtünk meg. A fiú egyszerű, hétköznapi vidéki srác volt, aki egy állítása szerint romlott házasságban élte az életét. Nem voltak sem terveim, sem különösebb szándékaim vele. Gondoltam megmutatom, milyen egy laza pesti csaj....majd odébb állok. Nem akartam utazgatni és végképp nem akartam felborítani a kis életét. Az élet azonban közbe szólt.

Valahogyan egymásba bonyolódtunk, s egyre mélyebb és erősebb érzelmek szövődtek közöttünk. 4 négyzetméteren pedig olyan élményekkkel gazdagodtam, melyeket soha addig nem éltem át. A kapcsolatunk olybá fajult, hogy egyre többet és többet töltöttünk egymás társaságában, és belefolytunk a másik életébe.

Mivel én egy alapvetően őszinte és másokban bízni tudó ember vagyok, nem kerestem kételyeket. Elfogadtam minden bókot és hízelgést. Eszembe sem jutott hogy azok esetleg nem lehetnek őszinték. Ő időközben elvált, s ott maradt egy üres házban egyedül. A ragaszkodása hozzám egyértelmű volt, én pedig vakon bíztam, és iszonyúan boldog voltam. Közös jövőt tervezgettünk, melynek az alapjait igyekeztem megteremteni nála.

Berendeztem és felújítottam a házat. Dolgoztam, és költöttem a nem létező kis pénzecskémet a közös jövő reményében. Nem számoltam, hogy mibe is kerül ez nekem...csak dolgoztam, és költöttem. Majd kértem egy áthelyezést a cégemnél, hogy oda költözhessek a lányommal együtt hozzá. A kért áthelyezés kissé elcsúszva ugyan de megérkezett. S én boldogan mentem, mert iszonyúan szerelmes voltam.

Az összeköltözés nagyon sok nem várt komplikációval indult. Évközbeni iskolaváltás, tájékozódási problémák és nem utolsó sorban munkahelyi beilleszkedési gondok tarkították reményteli közös életünket. Cirka egy hónappal az odaköltözésem után ráébredtem, hogy valami nincs rendben.

Már nem volt velem olyan mint régen. Nem kereste a társaságomat, és igyekezett a lehető legkevesebbet velem lenni. Ha rákérdeztem hogy miért is ez? A válasz lehangoló és elkeserítő volt: más valakivel együtt élni, és más vele hetente egyszer találkozni. Nem értettem, de megjelentek a képben ismeretlen nők, akikkel állítása szerint régóta jó barátok... Furcsa telefonok...no és végül nem lehetett szó nélkül elmenni amellett sem, hogy néha reggelente feltűnően jól ápoltan és illatosan ment el a betongyárba....fizikai munkát végezni.

Azért ostoba én sem vagyok. Már tudtam, hogy megcsalt vagyok, csak bizonyítékot akartam. Sosem voltam kutakodó, mindig mindenkinek megtartottam az intim szféráját. De most bizonyíték kellett. Hiába láttam, éreztem, éltem át, akkor is bizonyítékot kerestem. Nem sokkal ezután egy este a telefonjában ráleltem a bizonyítékokra. Egyértelmű sms-ek, melyekben más áradozott az ő nagyszerű szexuális tudásáról. Mindezek tükrében rövidre zártam a közös életünket. Összetört szívvel hazaköltöztem.

Nem egész egy hónap elteltével ismét megkeresett, hogy sajnálja az egészet, szeretne boldoggá tenni, és adjak neki még egy esélyt. Én adtam, mert szerettem, és mert nem értettem mi is történt ott lent nála. Az esély hamar elszállt. Pár hónap elteltével ismét ráébredtem, hogy hülyének néznek. Nem lehetett nem észre venni, hogy kínosan vigyáz a telefonjára, hogy éjszakánkét több mint fél órán át is foglalt a telefonszáma.

Végül úgy döntöttem, nem kérdezek. Elküldtem, azt hazudván, hogy már nem szeretem. Ő könnyek között nagyjelentben távozott tőlem, mondván élete legnagyobb szerelmét és kincsét veszítette el bennem. Én pedig hálát adtam az égieknek, hogy nem buktam attól többet, mint amennyit a helyzet diktált belém.

Mi 1,5 éve szakítottunk. Ő pár hét elteltével másnak az oldalán vígasztalódott. Majd össze is költözött a hölggyel. Abba a házba, melyet én hoztam rendbe és tettem lakhatóvá. Az elmúlt 1,5 év alatt többször is megcsalta a barátnőjét. Velem is és tudomásom szerint mással is.

A mai napig hívogat, és sms-ekkel zaklat, mondván én vagyok az ő legnagyobb szerelme, és majd ha ennek a kapcsolatnak vége lesz, hozzám jön vissza és elvesz majd feleségül. Annyit tudok a jelenlegi életéről, hogy eltart egy 4 fős családot. Asszonyka nem dolgozik, és állandóak cirkuszok. Már adósságban úszik, és próbálja a süllyedő hajóban is álmokkal tarkított életét kormányozni.

Ma már tudom, hogy ostoba módon és egyszerűen lettem átverve. Úgy, ahogyan ezt a jelenlegi kapcsolatával is megteszi, megtette.

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

A srác legjobb barátjával lépett félre a lány nyolc év után, a megalázó helyzet után fordult a kocka, a lány most az önmaga által állított csapdában vergődik. Van még igazság, derül ki egy régebbi történetünk folytatásából.

Én lennék az a szerencsétlen srác, akit másfél éven át csalt a barátnője a háta mögött a legjobb barátjával, véget vetve ezzel egy nyolc éves kapcsolatnak és négy év együttélésnek.

Eddig is hittem bizonyos fokig a karmában, de innentől különösen. Az exem azóta minden fronton ostromol, hogy fogadjam vissza, mindent megbánt már, jobban szeret, mint valaha, stb. Mindezt úgy, hogy az új pasijával lakik együtt, akiről kiderült, hogy egy elviselhetetlen pszichopata (ezek az ő szavai). Hogyha tök egyedül lennék és kaparnám a falat, akkor sem fogadnám vissza, mert az egyedül töltött hónapok alatt rájöttem, mennyivel jobb nélküle. Csakhogy nem vagyok egyedül, megismerkedtem egy csodálatos lánnyal és a kezdeti félelmeimet és bizalmi problémáimat szép lassan leküzdve kialakult köztünk egy fantasztikus kapcsolat! Utólag látom csak, hogy az exem mennyire kisajátított és kihasznált! Régen azt hittem, hogy benne megtaláltam az igazit, pedig csak nem ismertem jobbat nála (hisz az első komoly kapcsolatom volt).

Azóta felmerült bennem a gondolat, hogy vajon mennyien vannak így, akik boldog tudatlanságban élnek, mert el se tudják képzelni, hogy jobb is lehetne. Akiket annyira elvakít a szerelem, hogy nem látják, ha kihasználják őket. Lehet, hogyha meg tudtuk volna oldani a problémáinkat az exemmel és nem fajulnak idáig a dolgok, akkor most is együtt lennénk, és én boldog lennék vele. De biztos nem lennék olyan boldog, mint amilyen most vagyok.

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

Ez is ritka alkalom, amikor a mesélő a szemét és nem a másik fél. Őszinte vallomás következik egy főbenjáró párkapcsolati bűnről, aminek a hátterében talán a rossz szex állhat. Szép kis csapdát állított magának a levélíró.

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!

A srác állandóan szívott, de nem ez volt a legnagyobb baj, hanem hogy ilyenkor félrekefélt, és aztán letagadta. A levélíró megbüntette.

Kilenc hónapig jártunk a barátommal (nevezzük Áronnak), ami nem olyan sok, de utólag már ezt is nagyon megbántam. Nagyon sokat szívott, állandóan bulizni járt, ezt sokszor próbálta tagadni. Amikor be volt szívva, akkor mindig nagyon kívánta a szexet, de amikor nem együtt voltunk, mindig azt mondta, hogy valamelyik haverjával mászkálnak, ezért egy darabig nem gyanakodtam rá, hogy megcsal.

Csak később tudtam meg, hogy azzal a lánnyal csalt meg, aki régebben bemutatott minket egymásnak. Ez egy hónappal a szakításunk előtt kezdődött, titokban feljárt hozzá szívni, és lefeküdtek egymással többször is. Közben engem azzal fenyegetett, hogy ha hazudok neki, akkor azt soha nem bocsátja meg nekem, és azonnal ott fog hagyni.

Miután szakítottunk, összejöttem valaki mással, de Áron visszatért, és újra akarta velem kezdeni. Bocsánatot akart kérni, és rávett, hogy mondjuk el mindent őszintén egymásnak. Én elmondtam neki mindent, bevallottam, hogy néha vonzódom a lányokhoz, de egy ártatlan flört volt a legtöbb, ameddig elmentem. Ő viszont hazudott, mert azt mondta, hogy csak csókolóztak azzal a lánnyal.

Ezek után elmondott mindennek, hogy beteg vagyok és nem normális, és kijelentette, hogy örül, hogy szakítottunk. Mindezt úgy, hogy nem én csaltam meg őt, hanem ő engem. Soha nem bírta elfogadni, ha valamiért ő volt a hibás. Ha próbáltam vele megbeszélni valamit, amin változtatnia kellene, akkor inkább otthagyott.

Ezt nem tudtam annyiban hagyni, elégtételre vágytam. Ezért elkezdtem hazugságokat terjeszteni róla, hogy szemölcsöt kaptam el tőle ott, és hogy többször megvert. Emiatt szakított vele az a másik lány. Engem hibáztatott, és én örömmel vállaltam is, hogy én tehetek róla. Lehet, hogy túl messzire mentem, de szerintem megérdemelte.

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!