Mit lehet tenni, ha az ember összeakad szíve választottjával, de a lány szülei ezt teljesen máshogy látják, és mindent megtesznek, hogy elmarják őket egymástól? A kapcsolat sokáig állta a sarat, kibírt egy abortuszt is, de a potenciális anyós furkálódása minden igyekezetük ellenére elszakította őket.

Judittal 4 éve ismerkedtünk meg, ő 29 éves én pedig most lettem 37. 2008 elejétől együtt jártunk, nekem adta a szüzességét, mivel engem tartott rá érdemesnek. Judit ragyogott, mondták mások.

2008 február 29-én feljött délelőtt, és egy ultrahangot mutatott. Gyerekünk lesz - mondta,  - azonnal vegyem feleségül, meg akarja tartani. A gyerekről nem tudtam dönteni. Mondtam, hogy mindenben mellette vagyok, de nem tudom én eldönteni, mert neki még szakvizsga, és én voltam az első férfi az életében. Kérte, hogy beszéljem meg a szüleivel. Én nem akartam így megismerkedni a családjával, és nem kívántam az édesanyjával megbeszélni a gyerekkérdést, mivel Judit volt terhes. Hazautazott, majd közölte: az anyja mondta, hogy vetesse el. Ez két hét múlva meg is történt.

Az abortusz után a kapcsolatunk változatlanul jó volt. Egy probléma volt: a szülők engem hibáztattak. Szerelmesek voltunk, de minden héten előkerült, hogy én nem beszéltem meg a szüleivel. Ez állandó beszédtéma volt még évek múltán is. Judit feleségül akart hozzám jönni, mert a családja elvárta. Szerintük nem élhetünk együtt, míg nincs házasság. Judit szerette volna, ha megkérem a kezét, de a szülei továbbra sem kedveltek. Kértem Juditot, ne azért házasodjunk, mert a nagymamája elvárja, aki fel is hívott ez ügyben.


Közben pár alkalommal leutaztunk a családhoz Veszprémbe, és minden rossz volt, amit csináltam. Hol a ruházatom nem felelt meg szülei számára, amit előtte Judit választott ki, hol a stílusomat kritizálták, persze utólag Juditnak. Mindezek ellenére mi remekül megvoltunk. Mondta, hogy amúgy is el akart már jönni otthonról, mert ő is unja, hogy kislányként bánnak vele.

2009 karácsonyát együtt kívántuk tölteni, majd szenteste előtt pár nappal váratlanul hazautazott. Azt mondta, beteg az anyukája. A telefont nem vette fel, ezért felhívtam az otthonin, hogy karácsonyra visszajön-e. Az anyja vette fel, aki közölte velem, én kevés vagyok a lánya számára, és Judit se akarjon velem beszélni. A szilvesztert már együtt töltöttük, mintha mi sem történt volna. Ezen a barátok is meglepődtek, és furcsállották Judit viselkedését.

2010-ben együtt voltunk, de már a szülei előtt titkoltuk. Márciustól ígérgette, hogy igen, elmondja, hogy mi együtt vagyunk, és szeretjük egymást, én pedig csábítsam el a szüleit. Miért kéne nekem csábítani a szüleit, mikor ok nélkül utálkoznak? Sosem értettem. Judit szeretett volna összeköltözni, persze az ő lakásába. Mondtam, hogy ez elég furcsa úgy, hogy a szülei előtt titkol.

2010 Július 28-án reggel beállított az édesanyja, és meglepődött, hogy mi együtt vagyunk. Judit kért, mondjam el, mennyire szeretem őt, és vele akarok élni - bár ezt úgy gondoltam, hogy Juditnak kell elmondanom. (chat log):

judit: én inkább azt nem értem, hogy te hogy tudod ennyire lazán venni
én: szerintem halál természetes dolog az hogy valakik együtt vannak 
judit: végül is veled is rosszul bántam...
judit: nem az együtt levésről van szó, hanem hogy nem voltam se veled rendes, a szüleimet meg átvertem
judit: de te miért nem haragszol rám?
judit: szégyellem magam, amiért ennyire gyáva tudok lenni...
judit: csak most az a bajom, hogy előtted is szégyellem magam
judit: nem akartam, hogy így kelljen kiderülni annak, hogy még mindig együtt vagyunk
judit: én akartam elmondani, kiállni melletted
judit: de a saját lassúságom miatt nem ez lett
én: és akkor most mi jön apud félhabőródása
én: vagy o elotte titkolni kell
judit: nem titkolunk semmit
judit: és elhagyni sem tervezem
judit: mármint téged
én: mindig úgy szokott lenni találkozunk a szüleiddel es akkor szakítsunk
judit: szerintem most először beszélgettetek normálisan anyával
judit: én most örültem, hogy rád nézve jól jött ki a dolog

Ezek után egy hét múlva feljöttek a szülei Judit lakásába, hívták Juditot, hogy menjen át, Judit meg kért, hogy menjek át vele, és szokják meg a szülei, hogy együtt vagyunk. Úgy egyeztünk meg, hogy fél óra múlva otthonról felhív, és utánamegyek. Persze nem így történt. Hazautazott a szüleivel Veszprémbe.

A továbbiakban minden nap reggeltől estig chateltünk. Én vártam vissza, ő készült a vizsgáira, majd novemberben fent volt. Egymás karjaiban feküdtünk, majd másnap hazament. Megsértődtem, hogy ennyire rövid idő jutott erre. Judit eltűnt. Egy hétig hívogattam, mire újra elkezdtünk beszélni, majd szakvizsgája után decemberben ismét végigcsókolóztuk a nagykörutat ... Minden nap beszéltünk, persze csak ha szülei nem tudták, mert nem voltak otthon. Telefonon is csak utcáról hívott. Teljes titkolódzás ment már megint, ezt a titkot nagyon őrizte, hogy mi igenis jóban vagyunk. Ígérte feljön, főzzek neki vacsorát, mert annak úgy örülne stb.

Január végén is épp vele chateltem, mikor felhívtak a rendőrségről hogy feljelentett Judit zaklatásért. Teljesen kibuktam, hogy mint kiderült, egy hétig hívtam, mikor eltűnt, és utána úgy csókolt, hogy előtte 4 nappal feljelentett, csak ezt a tényt velem elfelejtette közölni. Innentől megszűnt a bizalom. 

Judit mindent megtett, hogy otthon ne derüljön ki, velem chatel minden nap. Márciusban össze is vesztünk. Judit megfenyegetett, hogy ha az apja megtudja, hogy mi miket beszélgettünk, nekem végem. Idén májusban feljött Pestre az új munkahelyére dolgozni. Találkoztunk május végén, mondta, hogy ad rá esélyt, hogy minden rendbe legyen köztünk. Úgy váltunk el az első randin, hogy azt mondta, májusban annyit látsz még, hogy meg is unod. Ez éltetett ... 

Találkoztunk is minden héten. Utána tudtam meg július végén, hogy van egy másik férfi is a képben, akihez most szeptemberben pár hónap ismeretség után hozzáment feleségül.

PollPub.com VoteMit lehet tenni, ha ennyire nehéz a szülőkkel?
Menekülni a kapcsolatból.
Menekülni, de a lánnyal együtt.
Leülni a szülőkkel és elmagyarázni, hogy a lányuk felnőtt.
Semmit, az anyának biztos igaza van.



View Results

Felszedtek vagy rászedtek? Vagy megtaláltad, akit kerestél, de valami félresiklott? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, hogy ne maradj le a legfrissebbekről!