Óvodás korú kislánnyal kezdett párt keresni a harmincas nő, és elsőre összejött egy szimpatikusnak látszó férfival, akiben nagyon hamar óriásit csalódott. Az sajnos nem derül ki, hogy konkrétan mi történt, viszont legalább a történet végére megtalálta a boldogságot.
Nos én a jó és persze rossz véleményemet írnám meg, mert hát van mindkettő.
Először is megosztom veletek a rosszat, én egy negyvenhez közelítő hölgy vagyok, akkor még fiatalabb voltam pár évvel, és csak a munkámnak és akkor még 3-4 év körüli lányomnak élve próbálkoztam ezen oldalak egyikén párt találni magamnak. Nem voltak nagy elvárásaim, de az feltétel volt hogy elfogadja a lányom.
Jelentkezett is pár férfi, aztán választottam annak, aki szimpatikus volt, de csak addig, amíg jobban meg nem ismerkedtünk. Mert vannak még olyanok, akik ezeken az oldalakon keresztül is csak szépet és jót írnak, aztán az ember csak levegő után kapkod, amikor kiderül, hogy milyen is a másik valójában, és a szörnyű, hogy nem kellett 2 hét, hogy kimutassa a foga fehérjét.
De nem csüggedtem, ugyanezen oldalon ugyanakkor megismertem mostani párom, aki mellett először valahogy elsiklottam. Sok email és telefonbeszélgetés után kb. egy hónap telt el mire találkoztunk, mert az első kudarc után nem mertem belevágni egy újabb reménytelen kapcsolatba, de nagyon nagyot csalódtam, persze most pozitívan. Kitartó, szereti a lányom, megértő és elfogadott olyannak, amilyen vagyok. Mivel már túl vagyunk a második éven, igaz, hogy nem élünk együtt, de boldogok vagyunk, és a lányom is elfogadta. Jobban szereti, mint a saját apja, és számomra ennél nincs fontosabb.
Szóba került már összeköltözés, házasság, gyerek, és tudom, jól döntöttem, hogy akkor és ott mellette tettem le a voksom. Sokat kell harcolni azért, hogy az ember megtalálja azt, aki mellett igazán boldognak érezheti magát, de nincs annál fontosabb, mint hogy biztonságban legyen az ember.
A legfontosabb, amikor az ember a mellett dönt, hogy így keres párt magának, hogy legyen mindig őszinte, és ezt követelje meg a másik embertől is. Beszélgetni kell sokat, mert másként nem lehet megismerni a másikat.
Update: a posztban szereplő hölgy választolt a kérdésemre, hogy miben okozott neki csalódást az első férfi:
Az elsővel az volt a gond, hogy mint minden pasi, a fontos és lényeges dolgokat nem osztja meg azzal az emberrel, aki fontos számára, nem mondta el, hogy agresszív hajlamai vannak, de ezt a tényt azt hiszem, senki nem osztja meg a másikkal. Lehet, hogy nő vagyok, és egy pasi számára a nők buták, de rám ne emeljen kezet egy férfi sem, nekem ez a véleményem.
Felszedtek vagy rászedtek? Írd meg nekünk te is az asokapablog (kukac) gmail.com -ra! Ha pedig tetszett a poszt, jelölj be minket Facebookon, ahol további érdekes apróságokat, infókat csepegtetünk a netes társkeresésről, a szerelem, a szex és a technika találkozásáról!
Utolsó kommentek